A házi méh évmilliók során rendkívüli módon alkalmazkodott a változó környezethez, kolóniákba tömörülésének és ezen belüli munkamegosztásának végső soron legfontosabb célja a belső egyensúly biztosítása. Ennek az alkalmazkodóképességnek köszönhetik a méhcsaládok azt a képességüket, hogy rendkívüli időjárás esetén is képesek a túlélésre. A homeosztázis biztosításának legfontosabb elemei közé tartozik a folyamatos táplálékellátás és az élelem raktározása, valamint a hőmérséklet szabályozásának képessége, ami főként az utódok neveléséhez szükséges. Mind a hőmérsékleti szabályozáshoz, mind a pempőtermeléshez, de valójában az összes tevékenységhez megfelelő minőségű és összetételű táplálékra van szükség. Könnyen belátható, hogy bármilyen hiány drámai következményekhez vezet. Erre közvetlen bizonyítékok is vannak.
Közismert, hogy amennyiben abszolút értelemben táplálékhiány lép fel (pl. vízhiány rossz időjárás esetén tavasszal) a méhcsalád a nyitott fiasítás nagy részét bekebelezi, vagyis kannibalizmus lép fel, amit a méhész könnyen észrevesz, ugyanis a nyitott fiasítás két-három nap leforgása alatt „eltűnik a kaptárból”. Még szembetűnőbb példa a hanyag és gondatlan méhésznél az”éhrajok”megjelenése. Előbbieknél azonban sokkal gyakoribb és sajnos lényegesen nagyobb károkat okoz a relatív értelemben vett táplálékhiány.
Külföldön elvégzett kutatások arról tanúskodnak, hogy a méhállományok negyven-negyvenöt százaléka relatív értelemben éhezik!
De hát ez hogyan lehetséges?- kérdezik hitetlenkedve a méhésztársak, amikor erről beszélek.
Nálam biztosan nincsen ilyen probléma, mondják mások magabiztosan. A relatív táplálékhiány azt jelenti, hogy valamilyen, a méhek számára nélkülözhetetlen tápanyag nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségben a táplálékban. Ez azért igen nagy probléma, mert a hiányban lévő tápanyagok (aminosav, mikroelem, vitamin flavonoid stb.) gátolják vagy lehetetlenné teszik azoknak az egyéb anyagoknak a felszívódását vagy hasznosulását, amelyek egyébként is rendelkezésre állnak. Én rendszeresen etetem a méheket!- mondja a méhészek zöme-joggal, hiszen ez így is van. Minden jól képzett méhész tudja, hogy a megfelelően elkészített cukorszirup milyen serkentő hatással bír. Rendszeres etetéssel fenntartható az anyák petézése, fokozódik a virágporhordás, a tisztogató hajlam. Manapság a cukorsziruppal való serkentés általánossá vált. De mi van a többi tápanyaggal, az aminosavakkal, vitaminokkal, makro és mikroelemekkel, flavonoidokkal és egyéb táplálék összetevőkkel. Hogyan pótoljuk ezeket? Mikor lép fel ezek hiánya?
Közvetlen bizonyítékokat ezek deficitjére ugyan jóval nehezebb találni, de kutatások azt jelzik, hogy a hiányok gyakoribbak mint gondolnánk! 2007-ben a nagy méhpusztulások idején különböző virágporokat analizáltattam a SZIE Állatorvostudományi-karán! Az eredmények döbbenetesek voltak!
A vizsgált virágporok béta-karotin és B vitamin tartalma a normális évjáratokéhoz képest 40-60% volt! A nyersfehérje tartalom is csökkent! Azt tudjuk, hogy a csapadékos idő kimossa a virágból a nektárt, de az korántsem közismert, hogy például a szárazság milyen kedvezőtlen hatású a virágporok összetételére! És azt minden méhész tudja, hogy a virágporban, valamint az ebből készített méhkenyérben vannak azok a méh számára nélkülözhetetlen tápanyagok, amelyek szükségesek a normális fejlődéshez és működéshez, így az immunrendszer működéséhez. Rendben van mondaná valaki, rosszabb minőségű virágpor mondjuk 13% fehérjetartalommal kétszer annyit eszik belőle a méh, és olyan mintha 26% fehérjetartalmú lenne, és nincs is probléma. A helyzet azonban más. Kétszer annyi virágpor elfogyasztása problémás emésztés-élettani szempontból. És nem csak a fehérjékről, illetve az aminosavösszetételről van szó. Az emésztéshez és élettani folyamatokhoz nélkülözhetetlen makro és mikroelemek, flavonoidok és növényi hormonok hiányát pótolni csak igen összetett módon lehetséges. A józan paraszti ésszel gondolkodó méhészek számára nyilvánvaló, hogy az évmilliók alatt kialakult a virág-méh kapcsolat evolúciója során fejlődő virágpor-méh viszony biológiai értelemben jól működött, mikor megfelelő kiterjedésű és összetételű méhlegelők biztosították a méhek tápanyagellátását. Akkor még nem voltak túlzsúfolt méhlegelők, és a biodiverzitás lehetővé tette, hogy méhünk a rendelkezésre álló választékból választhasson. A virág-méh kapcsolat még napjainkban is sokszor jól működik, sokkal jobban, mint a mesterséges rendszerek. Ennek megdönthetetlen bizonyítéka a méhészek számára a méhek és a virágok szimbiózisa révén létrejövő túlélés ténye. Ugyanakkor sajnos az ember egyoldalú és sokszor nem kellően átgondolt, vagy kényszerű és ostoba beavatkozása az egyensúlyba drámai felbomlásával jár. Például a monokultúrák létrehozása megszünteti a biodiverzitást, a tápanyagok sokféleségét, és lehetetlenné teheti, hogy a méheink röpkörzetükön belül egyáltalán összeszedhessék azokat. Az éghajlati tényezők változása, a globális felmelegedés az időjárás szélsőségességét idézi elő, a Kárpát-medencében főként a szárazság általánossá válása révén hat. A méhészek által napjainkra túlzsúfolt magyarországi méhlegelők a helyzetet tovább súlyosbítják. A hiánynak drámai következményei vannak.
A méhek relatív értelemben vett éhezése egész szervezetük működésérét rontja.
Kevesebb a pempőtermelés, kevesebb a fiasítás, a kijáró méh. Évről-évre erősödik a folyamat: a méhállományok gyengülnek. Évtizedeken alapuló személyes tapasztalatom, de a méhészek többségének is az a véleménye, hogy a betelelt méhcsaládok erőssége évről-évre folyamatosan romlik. Ezzel párhuzamosan a méhek immunrendszere is gyengébb. (Ezt bizonyítja a méhészek által tapasztalt tény, hogy a kritikus atkaszám az elmúlt huszonöt évben nagyságrenddel csökkent!) Az immunhiány egyik, véleményem szerint talán legfontosabb oka a nem megfelelő minőségű méhtakarmány. Nem mennyiségről beszélek. Elsősorban hiánybetegségekről beszélek. Az immunrendszer rossz működése végső soron a méhbetegségek elhatalmasodásához, méheink pusztulásához vezethet. Valamit tenni kell. De mi a megoldás? Adjunk a méheknek teljes értékű takarmányt? A megoldás véleményem szerint egy olyan méhtakarmány, amely a virágpor felhasználásán alapulva hatékonyan teszi lehetővé az ingadozások kivédését. Hosszas kutatómunkával megalkottunk egy olyan kiegészítő méhtakarmányt, amely kiemelkedően értékes összetevői révén annak megfelelő alkalmazásával képes lehet a káros hatások jelentős részének kivédésére.
Hogy miért jó a virágpor?
Mert megfelel a méhek természetes igényeinek. Hasonlattal élve, olyan, mint csecsemőnek az anyatej. A méhek a takarmányt szívesen fogyasztják és könnyebben hasznosítják virágportartalma miatt. A fogyasztás mértékét vizsgálva egy közepes család napi fogyasztása 10-15 dkg, ami közelítően azonos a virágporfogyasztással. Hogy miért nem csak méhkenyeret tartalmaz? Mert minden szempontból kielégítő virágpor gyűjtése igen drága feldolgozás után megfizethetetlen lenne. Gondoljunk csak bele! A begyűjtött virágport összeszedni tisztítani, fertőtleníteni, szállítani, erjeszteni és tárolni kell. Ez kilogrammonként kb 3.500 forintos nettó árat jelentene, nem beszélve a csomagolási és logisztikai, költségekről, munkadíjról stb. A másik ok, amit fent említettem, nincsen, vagy nagyon ritka az olyan biodiverzitású méhlegelőről származó virágpor, amely a méhek minden igényét kielégíthetné, egyik virágpornak alacsony az isoleucin tartalma, a másikban kevés a B vitamin és így tovább. Szükség volt tehát annak elemzésére, hogy mik azok a hiányok, amelyek gyakoriak, és amelyek pótlása ésszerű és hatékony lehet. Így alkottuk meg kb. ötéves kutatómunkával a Fendpoll® méhtakarmányt. Mik az alapvető feltételek? Kiemelném, hogy takarmányt a méhek szeretik, az igen vonzó és ízletes számukra. Összetétele olyan amely hatékonyan ellensúlyozhatja a kedvezőtlenül megváltozott méhlegelőről származó virágpor hatásait. Kísérleteink során a méhpempő termelését 20%-kal fokozta, a téli méhek testfehérje összetételét lényegesen emelte. Kiváló minőségének ellenére ára kedvező, használata körültekintő alkalmazás esetén igen gazdaságos. Hátrányának felróható, hogy csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, de reméljük, hogy kedvező fogadtatás esetén képesek leszünk a termelési volumen emelésére, és hosszú távon képesek leszünk a méhészekkel gyümölcsöző kapcsolat kialakítására. Virágportermelő jelentkezését is várjuk, akiknek ellátási elsőbbséget, vagy egyéb előnyöket biztosíthatunk.